Így pörögtem egy versenyautóval
2018. április 22. írta: Koczy

Így pörögtem egy versenyautóval

Videóval!

koczy_drift_1.jpgNem titok, hogy sokat vezetek és általában élvezem is a dolgot, úgyhogy már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy egy kicsit extrémebb szintre kellene emelni ezt a tevékenységet. Mint, ahogy sportolásnál is előnyben részesítem a funkcionális edzést a futással szemben, úgy éreztem a technikai sportoknál sem a gyorsaságra kell mennem, hanem egy alapvetően lassabb, de minden érzékszervet megmozgató autós elfoglaltság irányába érdemes elindulnom. 

Végül a választásom a driftre esett, mégpedig azért, mert ez merőben eltér attól, amit a közúton (néhány kivételtől eltekintve) általában csinál az ember. Miután megszületett a végleges elhatározás a fejemben, be is neveztem a Cselőtei Speed Zone-hoz egy ízelítő oktatásra. Egyelőre csak egy kis bepillantást szerettem volna kapni, hogy miből is áll ez az egész, és ha bejön, akkor megyek majd újra. Meg újra... Meg újra... 

Én odamentem, hogy driftelni fogok, aztán már mindjárt az elején az "edzőm" felvilágosított, hogy én igazából gymkhanat fogok tolni, mert nem a gyorsaságra, hanem a látványra megyünk a BMW E46, 270 lóerós gyakorlókocsival. Személy szerint nagyon bírom ezeket a versenyautókat, mert az ember itt tényleg a pőre valóságot látja, semmi felesleges cullang, sportülés, kuplung, gáz, fék, kormány, óracsoport, néhány gomb, meg egy nagy kézifék. Én egy elég apró termetű nő vagyok, úgyhogy nem új, hogy egy autóból elsőre nem látok ki. Az viszont igen, hogy nem is látok mást magam előtt az egész edzésen csak a kormányt. Még szerencse, hogy előre nem is kell nézni, mindig oldalra, épp arra, amilyen irányba pörögni szeretnénk. Mivel végig egyesben vagyunk, a kuplungot az indulás után elfelejtjük, meg a féket is, egészen a "mutatvány" befejezéséig. Csak a gázpedál segítségével pörgünk. Sőt, egyes műveleteknél még a kormányt is elengedjük. Szóval, nagyon nem azt csináljuk, amit egy átmelózott nap utáni szokványos délután az Aldiba menet. 

img_0880.JPG

Az első, és legnagyobb pozitív sokk, miután már kezded érezni az autót, amikor megindulsz oldalra, és tudatosul benned, hogy most aztán tényleg te irányítod a kocsit, és nem fordítva. Onnantól kezdve az egész átcsap valami perverz örömmámorba és szeretnél minél több figurát, minél jobban megcsinálni. 

Nagyon nagy élmény, és bár már tíz éve, napi rendszerességgel vezetek, sosem gondoltam, hogy ennyire élvezetes lehet a volán mögött ülni. A baj annyi, hogy függőséget okoz a dolog. Tudod, hogy ennyi nem lesz elég...  

A remek videót és képeket köszönöm az amatőr operatőr férjemnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://koczyblogja.blog.hu/api/trackback/id/tr1213854360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.