Koczy osztja a szórólapot II. rész

Az előző posztom folytatása következik most, fogadjátok sok szeretettel egy nagyáruház hostessének újabb élményeit!
 
Sok ismerős
 
-Heló, megismersz?
-Nem... - nézek rá.
-Először én sem tudtam ki vagy, de aztán a Zsuzsi mondta, hogy te vagy ő.
-Aha...
-Ott laksz az utca végén, nem?
-Igen, és a szomszédom mellett lakom!
-Látod, tudod te...
 
Joghallgatót hostessnek!
 
- Jó napot! Segíthetek? – libbentem oda a szemüveges, zöld viharkabátos úriemberhez.
- Ha már így megkérdezi, igen… - kezdi – Én azt szeretném tudni, hogy melyik jogszabályban van az leírva, hogy a hét év átrozsdásodási garanciához Suzuki szervizben kell szervizeltetnem az autót?
- Tudja, nem vagyok jogász, én ezt nem tudom magának megmondani, de ha idead egy laptopot, biz’ Isten megkeresem magának a Google-n…
- Maga nem a kérdésemre válaszolt… - nézett rám valami iszonyú pszichopata tekintettel.
- Nyilván, mert nem tudok…
- Jó, elmondom még egyszer a kérdést, mert úgy látom, nem érti – itt kikerekedtek a szemeim – Engem a konkrét jogszabály érdekel!
- Ha mondok egy paragrafusszámot megnyugszik? –húztam fel a szemöldökömet.
- Maga nagyon szemtelen! És egyébként is, hogy gondolja, hogy mikor a kuncsafttal beszél, munkaidőben kávézik! Ilyen alkalmazottak vannak a Suzukinál, nem is megyek többet oda!
- Először is, a munkaidőm háromtól kezdődik, és ha jól látom, most háromnegyed három van, szóval ne akarja nekem megmondani, hogy a szabadidőmben mit csináljak, másodszor pedig én a diákszövetkezettel állok szerződésben.
- Akkor sem beszélhet így a vevővel!
- Miért meg akarta venni?
- Eddig igen, de ezek után már soha többet nem veszek Suzukit!
Biztosan eddig minden héten vett kettőt…
 
Gyerekszáj rovat
 
- Apa, nekem ez az autó jobban tetszik, mint a másik, mert ez ki van nyitva!
 
- Ez a kocsi nem tetszik, mert ennek nem lenyílós teteje van – közli velem egy szőke kislány.
- Igen, nektek lenyílós tetejű van?
- Nem, de egyszer már láttam olyat.
 
- Szia! Inkább ide jövök hozzád, mert a nagymamám rám akarja adni azt a ronda pulcsit, én meg nem akarom felvenni. A te nagyid is mindig ezt csinálja?
 
- Csókolom! Apukám azt mondta, jöjjek ide, amíg pakol, mert zavarom!
 
Köszönjük, Emese!
 
- Jó ez a kocsi, - jön oda röhögve egy koszos kantáros nadrágot viselő, kissé kopaszodó férfi – csak nekem nem kell! Most vettem az asszonynak egy Swiftet! Meg egyébként is, van otthon öt autónk! Képzelje az egyik, egy volt osztrák miniszteri autó, páncélozott!
- Akkor biztos sokat fogyaszt… - mondom.
- Nem, mert tudja mivel megy?! – megrázom a fejem – Biogázzal! Tudja az osztrákoknál az ám most a menő! Mert tudja én ott dolgozom ám! De reggel héttől, este kilencig! Egyfolytában! De tudja mennyit keresek? – ismét megrázom a fejem – Három millió háromszázezer forintot! Na, az már pénz mi? – elindul, felsóhajtok. – De képzelje, – lép vissza – most vettem egy házat Obertwartban! Kétszinteset! Jobb az osztrákoknál lakni! De nehogy azt higgye! Van ám itt is házunk! Nehogy már ne legyen! Hehe, mert aki megteheti… - vakarja meg a hasát, majd se szó, se beszéd, elsétál.
 
A gazdagok nem cserélnek olajat
 
- Jó napot! –nyújtom a szórólapot.
- Reméltem, hogy nem nézi ki belőlünk! – húzta fel a nő az orrát.
Biztosan aki, pici és gömbölyű, valamint bundakabátban jár, nem szokott olajat cserélni az autójában. Egyértelmű, megjegyzem.
 
Off topic az előzőhöz
 
Visszatérve az előző kis bekezdésre. Feltűnt, hogy nagyon sokan azért nem vették el a szórólapot, mert egy bizonyos autó előtt állok, és azt hitték azt reklámozom. Többször előfordult, hogy ennyit dobtak oda: „Nem veszek Suzukit!” „Ez fos!”
Ne, zavarjon tényleg, hogy igazából olajcsere akciót reklámozok.
Vajon, ha egy űrhajó előtt állnék, azt gondolnák, űrhajót akarok nekik eladni?
 
Fecó, a bőrkabátos hajléktalan
 
Fecó minden nap megtalált, és kielemezte, hogy aznap melyik testrészem a legszebb, és hogy őrizzem meg az „űdítő fiatalságomat”.
 
Tisztességtelen ajánlat
 
Ennél furább választ még nem kaptam:
„Köszönöm kisasszony, de tudja, én már elmúltam hatvan éves, már nem vagyok ugyanolyan az ágyban. Sőt, képzelje már Viagrával sem áll fel, nagyon sok betegségem van. Szóval kérem, ne zavarjon ilyesmivel!”
WTF?!
 
Végül
 
Zárásképp itt egy kis megfigyelés az ablaktörlőkről, ami akkor fogant meg bennem, mikor a szélvédőkre pakolásztam a papírost:
Az ablaktörlő önmagában egy rettenetesen vicces kis dolog, főleg akkor, ha az autókat csak ezek alapján hasonlítjuk össze. Minden autóhoz más illik, és másfajtát tud használni.
 
Vannak egész aprók, aztán nagyobbak, van aminek csak egy van, van amin ilyen furán ferdén áll, van, ahol teljesen az ablakahoz simul, de olyan is létezik, ami eláll. Vannak újabbak, kopottabbak, vagy egész fura helyen lévők, esetleg az is előfordul, hogy nincsenek is. Vagy olyan pici, hogy alig látszik. Ezzel szemben vannak egész óriásiak is, kerekebbek, laposabbak. De a lényeg mindig ugyanaz. A funkcionalitás…
 
Ennyi lettem volna, köszönöm a figyelmet!

 

Címkék: egyéb