I did it for the lulz...

Ezt a kedves kis mondatot kell begépelni háromszor egy chatroulettszerű webkamerás beszélgető programba, és a partneredet azon nyomban kinyírja egy mosolygó pofa. Két unatkozó, egyetemista csaj, miután ellátogatnak egy perverz honlap lerészegedős partijára, úgy dönt kipróbálja ezt az újkeletű urban legendet. És bumm, megtörténik, aminek meg kell, az ismeretlen másik fél meghal, és őket is elkezdi üldözni Smiley.

Ez a film alapkoncepciója, ami elsőre elég egyszerűnek tűnik. Én sem vártam mást, mint egy idióta tinikkel telezsúfolt, logikátlan trancsírhorrort, de nem! Ez a film szórakoztató! És ez a szórakoztatás pont abból áll, ami a mai mainstream horrorok nagy részére nem jellemző; képes fenntartani a feszültséget.

Nem tudjuk, ki a gyilkos, hogyan gyilkol, ember-e vagy valami felsőbb hatalom, egyáltalán létezik-e. Mert semmi sem biztos. Az álomképek keverednek a valósággal, az pedig csak még rátesz egy lapáttal, hogy a történetet egy kissé elmeroggyant, dilibigyókon élő, szende, szőke szűzlány szemszögéből látjuk.

Szinte minden főszereplő gyanús, minden egyes mozdulatuk, tettük árulkodó lehet. Ki lehet Smiley? A helyes, ámbár kissé pszichopata hacker? A különc számítógépzseni? A baljóslatú kijelentésekkel dobálózó, ijesztő nézésű professzor? Maguk a rendőrök, esetleg a pszichológusnő, aki napról napra végighallgatja a lány vizionálásait? És nem jössz rá, egészen a végéig. Nézed, figyelsz, minden részletre, de nem jutsz előbbre egészen az utolsó tíz percig. Ott azonban megkapod, amire eddig vágytál! Ütős csattanó… Kétszer…

Azért azt még érdemes megemlíteni, hogy a rendezőnek, Michael J. Gallaghernek, ez volt az első nagyobb lélegzetvételű alkotása, és a szereplőgárda sem áll nagy nevekből. Ennek ellenére szerintem nem játsszák rosszul a megkattant figurákat.

Amit nagy pozitívumnak tartottam, hogy nem viszik túlzásba az ijesztegetést, és nem folyik mindenhonnan ok nélkül patakokban a vér. Valamint a szereplőink LOGIKUSAK! Úgy viselkednek, mint bármelyik normális ember. Példának okáért; nem kezdenek el egyedül kóricálni egy halottnak tűnő fickó sötét lakásában, hanem inkább rendőrt próbálnak hívni.

Nem is igazán értem az IMDB-n 3.5-ös értéket, szerintem ez a film minimum egy 5-6-ost kaphatna. Bár az is meglehet, hogy csak az én ízlésem van egy kissé kificamodva.

De tudjátok mit? Inkább nézzétek meg ti is!