Nőnek lenni nagy kihívás. Igaz ez az autóvezetésre is, és most nem a közlekedési helyzetek mérlegelésére és a párhuzamos parkolás rejtelmeire gondolok, hanem arra, hogy mennyire megnehezítik az ember életét bizonyos ruhadarabok és cipők, amik ugyan alkalomhoz illiőek, szexisek vagy épp baromi jól állnak, mégis kínszenvedés bennük az autóból való ki-beszállás vagy épp maga a vezetés. 

Ceruzaszoknya

Ez az a ruhadarab, ami mindig nagyon megszivat. Legutóbb egy fontos vizsgám alkalmával bújtam bele ebbe a térd fölé érő, szűk fazonú, elegáns szoknyába. Megállapítottam, hogy kellőképp felkészült vizsgázónak tűnök benne, majd nagy elánnal elindultam, és szálltam volna be a kocsiba... Aha, csak egy minimális terpeszen kívül a szoknya nem ad mozgásteret, így a ki-beszálláshoz feljebb kell tornázni magamon az alsószoknyával együtt az anyagot, úgy behuppanni a kocsiba. Kiszállás után pedig megismételni a műveletet, csak lefele igazgatva a ruhát. 

Hosszú szoknya

Mivel apró termetű nőszemély vagyok, így ritkán hordok bokáig érő szoknyákat, azonban néha megesik, hogy egy ilyen darabra esik a választásom. Akkor azonban meggyűlik vele a bajom rendesen. Ugyanis, ha nem emelem fel eléggé, folyton végighúzom az alját a küszöbön, és az sem ritka, hogy a kocsiban rálépek. Ezért mindig feljebb kell húznom, minimum térd fölé vezetés közben. 

Pánt nélküli maxiruha

A hosszú ruhák területén maradva, érdemes pár szót szólni a pánt nélküli darabokról, amik elsősorban a fizetős garázsoknál okoznak némileg problémát. Főleg, mert félig ki kell másznom az ablakon ahhoz, hogy elérjem az automatát, így a pánt nélküli ruha felsője nagyon könnyen lecsúszik. Szélmalomharc, hiszen én húznám felfele a felsőt, a szoknyárész meg húzná lefele. Higgyétek el, ajánlatosabb kiszállni... 

Hosszú felsők

Nyáron gyakran hordok többfunkciós, sokféleképp variálható kis kardigánféléket, amiknek a két oldala egész hosszan lelóg. Na, azt a lelógó részt a világ legegyszerűbb dolga kicsukni az autóból, és ráadásul fel sem tűnik, hogy valami kívül maradt. 

Bőrdzseki

Manapság nagyon divatosak az apró, mindenhol feszülős kis bőrkabátkák, csakhogy ezek nagyon be tudják határolni az ember mozgásterét. Behúzva szinte lehetetlen benne normálisan váltani vagy kormányozni, de sokszor még kihúzott állapotban is zavaró tud lenni. 

Új cipők

A férfiak általában elcsodálkoznak, hogy mekkora talpú és sarkú cipőkben vagyok képes vezetni. Pedig nem nagy kunszt, a sarok szuperül kitámaszt, így nem fájdul meg az ember lába. Viszont arra figyelni kell, hogy a szőnyeg mindig rendesen a helyén legyen, mert abba bele tud akadni. Ami ennél sokkal zavaróbb, azok az új, főleg pántos szandálok és zárt cipők. Az új cipők (nem sportcipők) általában mindig borzalmasan kényelmetlenek, idő kell nekik, hogy összeszokjanak a lábaddal. Nem egyszer jártam már úgy, hogy a cipő pont egy olyan részét érte a lábamnak, hogy minden gázadásnál/fékezésnél csillagokat láttam a fájdalomtól. Ez nagyban megnehezíti a koncentrációt, ezért nálam mindig van egy kis kitaposott vászoncipő, amit bevethetek a hasonló esetekben. 

Csajok, nektek mi nehezíti meg az életeket ezen a téren?