Megfogadtam, hogy idén nem húzom fel magam feleslegesen olyan hülyeségeken, amiken nem tudok változtatni, mégis akaratlanul valami furcsa, megmagyarázhatatlan érzés tört rám, amikor a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. hivatalos oldalán közzétett kis kérdezz-feleleket olvastam.

Most lépjünk túl azon, hogy már jóval a bevezetés előtt meg kellett volna jelennie egy ehhez hasonló szösszenetnek (sőt, orrba-szájba kellett volna tolni az infót egy ilyen intézkedésről már hónapokkal a bevezetés előtt) és nem a bevezetés után két nappal kellene válaszolni a felmerülő kérdésekre. De hogy ilyen pofátlanul próbálják meg megmagyarázni nekünk, hogy mi tulajdonképpen milyen jól is járunk azzal, hogy fizethetünk, ez már felháborító.

A mai napon valamivel tíz óra után megjelent FAQ mindjárt azzal kezdődik, hogy mennyit is spórolhatunk ezzel az egésszel. „Mennyivel olcsóbb megoldást jelent a megyei matrica az autósok számára?” Mihez képest? Aki eddig kereken nulla forintot fizetett, most meg minimum 5000-et fog annak mennyivel olcsóbb? Egyébként, ha megfigyeljük a spórolási táblázatot, csak akkor érvényes, hogyha nem mész a megyén kívülre. Arról nem is beszélve, hogy mi történik, ha a család (van olyan elvetemült) két autót használ? Na ugye…

Fontosnak tartották kiemelni, hogy a havi és az országos matricák ára három éve nem változott. Na, de az utak állapota sem. Matricát bármikor vehetsz, de az csak következő év január 31.-ig érvényes, ennek ellenére a „rendkívül kedvező ára” miatt bármikor érdemes kiváltani.

„Mi történik, ha tévedésből átlépek egy megyehatárt, ahova nincs éves megyei matricám? A Magyar Közút Nonprofit Zrt. táblákkal segíti az autósokat, a táblázási munkák folyamatosan zajlanak. A tájékoztató táblák az M1, M3, M7 Budapestről kivezető szakaszain az utolsó díjmentesen használható csomópont előtt figyelmeztetnek majd arra, hogy mekkora távolságot követően kezdődik a fizetős autópálya szakasz.” De jó tudni, hogy a rendszer bevezetése után kezdenek el „folyamatosan zajlani” a munkálatok.

Megindokolják nekünk azt is, hogy nem azért kell ám ilyen hirtelen bevezetni egy láthatóan összeszedetlen és meggondolatlan intézkedést, mert hatalmas lyukak tátonganak a költségvetésben, hanem azért, mert így viselhetjük azonos mértékben a közterheket. „A megyei matrica rendszer bevezetésével a sztrádákat használóknak azonos módon kell kivenniük a részüket a díjfizetésből is.”Ez tök jó, de itt nem csak a sztrádákról beszélünk, hanem új díjköteles szakaszokról. Mutassatok már nekem például Kaposvár mellett egy sztrádát! Ebben a szegmensben van a kedvenc mondatom: „Nemzetközi kitekintéssel látható, hogy Ausztriában (…) egyáltalán nincsenek, (…) díjmentesen használható gyorsforgalmi szakaszok.” WTF? Akkor én eddig hogyhogy ingyen közlekedtem az autóúttal jelölt szakaszokon úgy, hogy nem büntettek meg? Ahogy én tudom, az „S” (gyorsforgalmi) és „A” (autópálya) jelölésű utak kivételével, az autóút táblával jelölt főutak mind ingyenesek. És ezek között nagyon sok van, ami helyenként osztott pályás. Ausztriában ugyanis van külön gyorsforgalmi és autóút. A kettő nem ugyanaz. Nem úgy, mint e törvény szerint nálunk.

Lesz türelmi idő is, ami igazából nem lesz. Ha elkapnak mindenképp meg kell venned a megyei matricát (5000 Ft, ha csak egy megyében bűnöztél), plusz 1470 Ft eljárási díj, és be kell menned még az ügyfélszolgálati irodába is. De nem kell kifizetned a több, mint 14 ezret! Jupijé!

„A kritikák szerint az ingyenes szakaszok, főként a nagyvárosi elkerülők díjasítása miatt az autósok közlekedési káoszt, súlyos zaj- és levegőszennyezést okozva visszatérnek a belterületi utakra. Önök nem számolnak ezzel?” Jogos a kérdés, de olyan egyszerűen lezárják a témát, hogy az átlagember inkább fizet, mint hogy a hosszabb és a rosszabb minőségű utat válassza. Igen, életszerű…

Mindezek mellett még rengeteg hasznos kérdés és válasz várja a böngészni vágyót, esik szó az utánfutókról, a buszokról és még sok minden másról, aminek segítségével megtudjuk, hogy mennyire jó nekünk, hogy megint fizethetünk valamiért, amiért eddig nem. Felmerül bennem a kérdés, hogy vagy ők ennyire hülyék, vagy minket próbálnak ennyire hülyének nézni. Mindkét eset iszonyúan szomorú…