Magyarország menni világkiállítás

„A pavilon, amely azután, hogy küldetését Milánóban befejezte, hozzánk kerül majd és én személy szerint azt remélem, hogy hosszú távon a város egyik jelképévé növi ki magát, valahogy úgy, ahogy az Párizsban az Eiffel-toronnyal is megtörtént” – mondta Hende Csaba, a kormanyhu Youtube- csatornáján fellelhető videóban, mikor arról beszélt, mennyire jó lesz Szombathelynek, ha a 2015-ös világkiállításra készülő magyar mű itt lesz véglegesen elhelyezve.

expo pavilon.jpg

 

Design

Na jó. Volt szerencsém látni az Eiffel-tornyot élőben, tényleg gyönyörű, monumentális, és ez az, amivel sikerült bebizonyítaniuk a franciáknak még az 1880-as években, hogy a szegecselt, csavarozott vasszerkezet is lehet a betonnal és a kővel szemben egy alternatív építőanyag.

Nézzük meg, mit állítunk ki mi 2015-ben? Mi, Magyarok, nagybetűvel, mert nekünk aztán mindenhol nyomni kell ezt az erőltetett nemzeti öntudatot, amivel eddig is olyan sikeresen osztogattuk a kokikat és a sallerokat, valamint léptünk fel az elnyomó Európai Unió ellen. Mi most is magas szintre emeltük a művészetnek azt a fokát, amit az egyszerű nézelődő nem érthet meg. Mert az ember csak találgat, hogy mit keres a dínóbordák végén egy-egy óriási kerék, és nem érti, hogy ki gondolta ezt szépnek.

„Az épület két végén elhelyezkedő sámándobok az ősi gyökerekre, az ember és a természet misztikus kapcsolatára utalnak, míg a központi részben a bőséget jelképező hordóra, de a földi életet megmentő Noé bárkájára is könnyű asszociálni, fedélzetén az élővilá kaleidoszkópját jelképező tetőkerttel. A tetőkerten túlnyúló bordák (hordódongák) akár egy monumentális csontváz részei is lehetnének, de egyben a felfelé nyitottság, a napfény felé fordulás, a „lényeget” körülölelő és óvó virágszirmok, levelek motívumait is megjelenítik.” – szól a hivatalos magyarázat. De kérdem én, ha még a magyarok sem látják bele a magyar jelképeket, akkor a külföldiek majd fogják? Ha pedig már itt tartunk, én nyomnék rá néhány turulmadarat, meg rovásírással írnám a WC-táblát. Rontani nem rontana rajta, az biztos.

Környezettudatosság és innováció

Oké, rondának ronda, de lehet, hogy olyan innovatív újítások valósulnak meg benne, amitől egész Európa a lábunk előtt fog heverni. De sajnos, ez sem igaz.

Gyerekek, van vizünk!

„A csepegtetéssel öntözött kert, a csekély vízfogyasztású  porlasztott párás hűtés, a víztakarékos csaptelepekkel felszerelt szaniterek és toalettek mind  a takarékos vízfogyasztást szolgálják.”  2015-ben ez innováció?

„Ennek megfelelően a víz, mint vérerek hálózata, az épület minden pontján megjelenik(…)” Mint az átlag magyar sátortetős házak nagytöbbségében, penészednek is rendesen.

„(… ) és a legkülönbözőbb formákban utal a magyar édes-, ásvány- és termálvíz vagyonra. A sámándobok homlokzatán életfa formájú járatokon a forrásokat szimbolizálva felfelé áramló víz folyóként halad tovább a tetőkertben a hordódongákban elhelyezett íves víztartályokban, légbuborékok haladnak felfelé az ásványvizek hangulatát idézve. További érdekesség a 60 Hz hangfrekvencián tulajdonságát megváltoztató víz bemutatása. A víz egyedi kígyózó mozgást végez, illetve látványban azt a hatást kelti, mintha visszafelé folyna.” Ez utóbbinak annyi jelentősége van környezettudatosság, fenntartható fejlődés és energiahatékonyság szempontjából, mint autón a világító hűtőrácsnak.

„A Pavilon helyet ad a magyar ásványvizek bemutatására is. A termál és gyógyvizeket, a magyar fürdőkultúrát nyomtatott és multimédiás anyagok, ismeretterjesztő és PR filmek népszerűsítik majd.” Tök jó, hogy van mit inni, meg van hol fürödnünk, de mi mit erőlködjünk a geotermikus energia felhasználásával, azt majd kitalálják mások.

Kertünk is van…

„Külön hangsúlyt kap a génmanipuláció mentes termesztés, az  őshonos fajták bemutatása is. A tervek szerint 33féle gyümölcsöt, 33 féle zöldséget és 33 gyógynövényt ismerhetnek meg a látogatók az Expo időszaka alatt. Néhány példát említve a gyümölcsök közül: Batul alma – amely jelképként már az alapkő letételkor elültetésre került, Pónyik alma, Kétszertermő körte, Szentiványi körte, Berecki bőtermő szilva, Magyar kajszi, Badacsonyi óriás cseresznye.”  - És az akááác?!

„A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy részt vegyen a kert életében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget a kisgyermekektől a felnőttekig, bárki kedvére kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti a terményeket, komposztálhat, elmerülhet az elemek világában és a természet birodalmában. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit hogyan tegyük el tartósítószer nélkül, hogyan készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához teákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás, a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megismerésére van mód.” – Jé, nagymamám is ezt csinálja otthon!

Innovatív megoldások

„A magyar Pavilon tervei a fentieken túl számos innovatív megoldást és építészeti újdonságot tartalmaznak, mint például az energiatermelő lépcső és padlószerkezetek, a belső terek hangenergiáit elektromos energiává átalakító berendezések stb. Ezek célja rámutatni a környezeti „hulladék” energiák jelentőségére az elektromos energiafelhasználásban. A belső térben egy nagy mérőóra is megjelenik, amely mutatja az aznap, a héten, a hónapban és a kiállítás megnyitása óta termelt elektromos energia mennyiségét.” Hál' Istennek sikerült a legrosszabb hatásfokkal működő innovációt megtalálni a világkiállításra.

Kérdezhetnénk jogosan, hogy hol marad például az Európában már elterjedt és bizonyítottan energiatakarékos napenergia felhasználása? De van egy kis probléma, ha napkollektor kell, azt általában külföldről szerezzük be. Holott a magyar mérnökök is rengeteg hasznos újítást sorakoztattak fel az évek folyamán, mint például az üvegbeton, a geotermikus energia, ami Magyarországon egy kiaknázható megújuló energiaforrás vagy az energiafelhasználás kontrolálhatóbbá tétele.

Mit tudunk ezzel a pavilonnal felmutatni? Csak annyit, hogy van nálunk döngölt föld meg kert, ahol a gyerek játszik és termelhetünk paprikát meg paradicsomot, vagy ha a pénzügyi helyzetünk megengedi, elmehetünk fürdeni valamelyik termálfürdőbe. Hát nem jó helyre került megint ez az ötmilliárd?

 

(Az idézetek a milánói világkiállításra tervezett alkotás hivatalos oldaláról származnak.)