Macskából rengeteg fajta van, ám a legtöbbje megfelel a bennünk, a macskákról kialakult általános képnek. Azt pedig, hogy milyen fajta is pontosan, általában nem tudjuk megmondani első ránézésre. Azonban most itt van öt cica, amikről különleges testfelépítésük miatt bizony már laikus szemmel is azonnal megállapítható, hogy nem átlagos macskáról van szó.

Skót lógófülű

A skót lógófülű cica még egy viszonylag új fajtának számít, hiszen egy 1978-as kiállításon figyeltek fel rá, és ezután kezdődött meg a tenyésztése Amerikában. A legelső, ami feltűnő rajta, hogy a cica fülei a fejére lapulnak, ez azért van, mert a fülében lévő porcok túl gyengék. Háromféle típusa van, ez a fülétől függ: lehet egyes, kettes vagy hármas hajlatú. Érdekesség, hogy a kiscicák mind álló fülekkel jönnek a világra, valamint az egészséges utód érdekében egy lógófülű macskát egy más fajta normál fülüvel kell pároztatni. Nagyon játékos és gyerekbarát cicák.

Munchkin

A munchkin leegyszerűsítve olyan, mint egy tacskó, csak macskában. Ez annyit tesz, hogy a cicának egy genetikai rendellenesség következtében rövid lábai vannak. Már az 1940-es évektől megfigyeltek rövid lábú cicákat a világ több táján is, azonban csak 1995-ben ismerték el külön fajtaként. Az „ősanyát” Blackberryt a gazdája egy bulldog karmai közül mentette ki. Ennek a cicának a kölykeinek több, mint a  fele szintén rövidlábú volt. A gazda az Óz, a nagy varázsló apró emberkéi után nevezte el ezt az új, eddig ismeretlen macskafajtát, majd Blackberry egyik hím kölykét elajándékozta egy barátjának, aki aztán tenyészteni kezdte a rövid lábú cicákat.

A munchkinok fura kinézetük ellenére ugyanúgy tudnak ugrani, szaladni, és játszani, mint bármelyik másik cica. Megtalálható rövid és hosszúszőrű változata is, játékos, és intelligens cica.

Amerikai görbefülű

Míg a skót lógófülűnél a fülek előre, az amerikai görbefülű esetében a fülek kissé hátrafele hajlanak. Itt is három fokozat figyelhető meg a fülek tekintetében: vannak hátrahajló fülűek, erősebben hajlott fülűek, valamint sarló alakban hátra hajló fülűek. A legutóbbi típus nagyon kívánatos a különféle kiállításokon. Ennek a fajtának a története az 1980-as évek elejére, egy egyszerű kóbormacskára vezethető vissza. A fekete cicát egy kaliforniai család fogadta örökbe, és Shalamith-nak nevezte el. A cica év végére már életet adott egy alom kölyöknek, a kiscicák fele ezzel a furcsa fülformával rendelkezett. A cicára a család egy macskatenyésztő barátja figyelt fel, és nagy sikerrel mutatta be az állatot egy 1983-as kiállításon.

Az amerikai görbefülű egy rendkívül nyugodt, kiegyensúlyozott és barátságos, de ritka fajta.

Japán csonkafarkú

Ez a távol-keleti macskafajta nemcsak a nyúlszerű farka miatt különleges, hanem amiatt is, hogy a mellső lábai lényegesen rövidebbek a hátsóknál. Ez a cica, az előzőekkel ellentétben, már egy ősi fajtának mondható, hiszen már a több száz éve készült japán festményeken is feltűnik mind a rövid, mind a hosszúszőrű változata.

Nagyon éber és okos cica, néhány kutyaszerű tulajdonsággal; például, ha kér valamit, vagy köszönni szeretne, valamelyik mellső lábát emeli fel.

Szfinx macska

A Szfinx macska szintén nem tartozik az újkeletű cicafajták közé, hiszen már 1902-ben Mexikóban készült bizonyíték arról, hogy ilyenek léteznek. Természetes körülmények között 15 évente születne egy-egy szőrtelen példány, ami egyébként nem is teljesen kopasz, csupán egy nagyon vékony, pelyhes takaró borítja a testét. Tenyésztését 1966-ban, Kanadában kezdték meg. A Szfinx cicák bőre puha, bársonyos, és kissé zsíros tapintású. Tartása sok odafigyelést igényel, mivel a bőre rendkívül érzékeny és könnyen meg is fázik. Annak ellenére, hogy nincs szőre, rendkívül sok színváltozatban megtalálható, ugyanis a pigmentáció a bőrön jelenik meg. Kedves, játékos, viszont elég uralkodó természetű cica. 

Azonban azt szögezzük le, hogy legyen a cica csupán egy sima házimacska, vagy egy méregdrága tenyésztett fajta, minden cica különleges a maga nemében.