Retro baromság: UFOs (a.k.a. Gnap)

Nemrég pakolás közben a kezembe akadt egy ősrégi, írt játékgyűjteményes CD, valamikor a ’90-es évek végén kaphattam még ajándékba. Sajnos a lemez maga már használhatatlan, azonban felidézett egy rakás jóleső emléket. Többek között eszembe juttatta azt a játékot is, ami humorával bearanyozta a betárcsázós internettel és Teveclubbal tarkított kiskamasz koromat. Ez pedig nem volt más, mint az UFOs című rendkívül agyament, mégis igényes poénokkal ellátott játékocska. A H+Entertainment által fejlesztett és az Artech Studios által kiadott 1997-es játék  vicces figuráival és a Looney Tunes rajzfilmeket idéző jeleneteivel egyből belopta magát az ember szívébe.

51acafa443.jpg

gnap.jpgFőhősünk egy kis lila űrlény, aki nafta hiányában lezuhan az űrhajójával. Pont egy disznóól kellős közepére. A zuhanást minden és mindenki épen megússza, azonban egy alacsonyan repülő disznó miatt a gép ezután használhatatlanná válik, nekünk pedig az a feladatunk, hogy összeszedjük azokat az alkatrészekre hasonlító tárgyakat, amik újra működésbe hozhatják a masinát. Hosszú és rögös út vezet a célig, szerzünk új barátot (egy kacsacsőrű emlős személyében), vezetünk autót, keveredünk kocsmai verekedésbe, összebalhézunk egy ittas bohóccal, míg végül egy földalatti tákolt kiállító teremből újra működésbe hozhatjuk a gépet.

A játék néhol egyszerű, azonban sok helyen egész bonyolult logikai feladványokkal kell szembenéznünk. Most akkor mit is kezdjünk a megszerzett tárgyakkal? Mit mire használjunk fel? Mit mivel kombináljunk? Ha valami nem működik, vagy nem úgy van, ahogy mi gondoltuk, legtöbbször jelzi a játék, de előfordul néha, hogy csak utólag jövünk rá, hogy valami nem stimmel.

gnap1.jpgEmlékszem sok fejtörést okoztak anno ezek a feladványok, de annál több aha-élménnyel, facepalmmal, és visítva röhögéssel végződött, ha végre kitaláltuk mit is akar tőlünk a játék.

Nagyon rég volt már, hogy a számítógépet nem csak tanulásra, munkára és netezésre használtam. Most viszont, így felnőttként, őrült vágyat kezdtem aziránt érezni, hogy egy kolbász alakú űrlénnyel szaladgáljak egy kitalált, beteg világban…