A minap Drága Kormányunk újabb intézkedést hozott. Megszünteti azokat a szakokat, amikről úgy gondolja felesleges, és semmi haszna nincs belőle a Magyar Társadalomnak. Mindezt úgy, hogy figyelmen kívül hagyja a statisztikákat, a diplomás pályakövetési rendszer és a KSH adatait. Meglepődtem? A legkisebb mértékig sem…

Az intézkedés legnagyobb vesztese a még mindig slágerszaknak számító, habár már így is lassan csak önköltséges formában működő kommunikáció-és médiatudomány alapszak. Ami egyértelműen vonja maga után a mesterképzés megszüntetését is, hiszen nyilvánvaló okok miatt a legtöbben erről a BA-ról jelentkeznek MA képzésre. Most biztosan sokan csak legyintenek, hiszen a kommunikáció szakot az évek folyamán sikerült a „büfészintre” degradálni. Köszönhető mindez annak, hogy aki nem tudta mit kezdjen magával, nem volt szakmája, viszont az érettségi pontokból összekapart 240-et, és ki tudott fizetni százötven-kétszázezer (igen, volt olyan intézmény, ahol ez számított a legolcsóbb képzésnek) forintot félévenként, az ezt jelölte meg, hiszen azt hallotta, hogy ezt a szakot bárki képes elvégezni. Sajnos ez igaz is. Rengeteg olyan kapott diplomát (vagy oklevelet a nyelvvizsga hiányában), akinek bizony a kommunikációs szakma közelébe sem szabadott volna mennie. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy az ilyen fiatalok nagy része nem is a szakmában dolgozik, ha dolgozik egyáltalán. Azonban itt jön a kérdés, hogy akkor miért engedték ezt a főiskolák, egyetemek? A pénz és az emberszám miatt. Például Szombathelyen volt olyan évfolyam, ahol állami támogatott képzésre csupán hét embert vettek fel, a szakra viszont negyvenen jártak.

A kommunikáció szakkal ezen felül az a baj, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs róla, hogy mi is az pontosan. Kommunikálni mindenki tud, nem? Tény, az emberek sokféleképp kommunikálnak, nap, mint nap, egymással, szóban, írásban, mutogatással, de ez csupán egy része ennek az egésznek. A klasszikus kommunikáció-és médiatudományi alapismeretek mellett tanulnak a hallgatók szociológiát, pszichológiát, meggyőzést, különféle hatáselméleteket, kérdőívkészítés, kiértékelést, és még sorolhatnám. A végzett hallgató nem csupán újságíró, tévés vagy rádiós szakember lehet, hanem a valóban rátermett kommunikáció szakon végzettek például jól boldogulhatnak egy multicég kommunikációs osztályán (vállalati kommunikáció, marketing) vagy akár a HR szakmában is. Ugyanúgy ott vannak a gazdaságban, ahogy egy mérnök, vagy egy kétkezi melós. De hogy mást ne mondjak, a közszférában is szükség van rájuk, a különféle hivataloknak külön sajtó és kommunikációs osztályuk van. És helyben is vagyunk. Felröppent ugyanis a hír, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem átvenné a kommunikációoktatást. Csak ott lehetne tanulni, nagy valószínűséggel csak azt, amit a kormány jónak lát, hogy aztán jól betanult módon vihessék tovább a magvas gondolatokat. Milyen jó lesz, ugye?

A kommunikációs képzés ebben a formában tényleg nem a legjobb, de a megszüntetése nem megoldás. Felvételit kellene tartani már az alapképzésnél, ugyanúgy, ahogy a mesterképzések esetében. Írásbeli felvételi, és szóbeli elbeszélgetés, esetleg beadott vizsgaanyagok. Már az elején ki lehetne szűrni azokat, akik egy mondatot nem tudnak helyesen leírni, vagy képtelenek idegen emberekkel értelmesen kommunikálni. Így valóban csak az kerülne be a képzésre, akiből később jó kommunikációs szakember válik majd. Mert attól még az, aki nem érti a matematikát, vagy nem érdekli az informatika, nem fog csak azért mérnöki pályára jelentkezni, mert abból van most hiány.