Koczy blogja

Koczy és a csodalámpa

 

Ismét rávettem magam némi diákmunkára, nehogy már csak heverjek vagy vedeljek egész nap, mint az átlagos egyetemisták a vizsgaidőszak szabadon maradt pár napján.
 
Nos, összeszerelés… Lámpa…
Illetve a lámpa egy részének összeszerelése, és becsomagolása, amit a kicsomagolás után a kedves lámpára vágyó állampolgár tovább folytathat, mert egy lámpát egészben árulni manapság túl egyszerű lenne.
 
Lassan már profira képzem magam ezen a téren is, nem is gondolnátok, mennyire bonyolult feladat ez.
Először is, most valami ritka ronda design lámpa van épp terítéken, aminek, most kapaszkodjatok meg, a tervezőjének a neve fel van tűntetve a dobozon. Az Istenit, ez egy retkes lámpa, alja van, teteje, és benne az izzó! Mit kell ezen annyit tervezgetni?!
 
Node, a lámpatestre kell matrica. Nem is egy! Mindjárt három! Három olyan fölösleges matrica, amelynek az információtartalma elenyésző egy  laikus lámpatulajdonos számára, és nem is túl esztétikus, szóval az lesz az első dolga, hogy leszedi róla.
DE nekünk azért oda kell figyelni, hogy az a matrica hogyan van odatéve, merrefele fordul, és szembe van- e a pöcörővel.
 
Apropó pöcörő… Ezek veszélyesek. Veszélyesek az ujjaink testi épségére. Főleg mikor rá kell nyomni valamire, és nem megy! Ódzkodjatok a lámpapöcörő karikáktól!
 
Szabály, hogy minden egyben lévő alkatrész alkatrészét még külön kis zacsikba be kell csomagolni, (ez biztos tök jó a zacsigyártó cégeknek, de mi lesz így a világ kőolaj készletével?!) és még arra is figyelni kell, hogy merre van a lámpazsinór. Mert nyilván, ezt később nézegetni fogják kicsomagolás közben.
 
Miután ez kész van, betesszük az egészet egy dobozba, és veszünk hozzá egy csipetnyi lámpaburát, amire szintén rámelegítenek egy nejlont meg megint egy matricát – érzitek remélem a matricák jelentőségét a lámpaiparban!- aminek persze a doboz „kikukcskálójában” látszania kell. Na, most miután ráorigamiztuk a dobozt az így elkészült „darabos” termékre, mindezt bele kell tenni egy nagyobb dobozba.
 
Nade, nem ám csak így meg úgy! Igazi Csináld magad! szakkör ez a lámpabiznisz, úgy ám! Mivel a valaki által összehajtogatott tálcára pakoljuk rá a magunk által becsomagolt, és bedobozolt terméket, amire aztán ráillesztjük a dobozt, ami persze nincs kész, mi törjük be, és zárjuk le, majd rátesszük a raklapra, amit szintén nekünk kell összerakni! Na?
 
Kész is, egy doboz, azaz hat darab csodálatos lámpa!
Fogyasszák egészséggel!

 

 

Túlélő horror-mix két percben

Néhány tinédzser lerobbant éjjel az út szélén a régi verdájukkal, amit az egyikük az apja engedélye nélkül hozott el. De nem is akármilyen út, hanem a főúttól jó messze egy murvás rész, egy kísérteties erdő közepén. Mert erre biztosan rövidebb. Hooogyne…
A Lúzer elkezd parázni, a Keménycsávó mindjárt el akar indulni valamerre, a Szépfiú udvarol a Szőke Nagymellű Lánynak, és megpróbálja beráncigálni a bokorba, a Vallásos Lány előjön valami szent hantával, a Szemüveges Okoscsaj pedig megpróbál mindent megszakérteni.
 
Persze arra jutnak, hogy a legértelmesebb dolog, amit csinálhatnak, hogy bemennek az erdőbe, amiről pedig egy arra bicikliző részeg elmondta, hogy átkozott, és hogy ott laknak a késes gyilkosok, akik feldarabolnak mindenkit.
 
Úgy döntenek, hogy négyen bemennek, ketten pedig ott maradnak, és megvárják a többieket, nem tudom, hátha csoda történik. Miközben az ottmaradt kettő, aki a Nagymellű Szőke, és Szépfiú, romantikázgatnak, és még a furcsa zajok sem tűnnek fel nekik, meg az a hörgés, és még arra is lusták, hogy valami fényt csináljanak, a többiek lassan egyre beljebb jutnak az erdőben. Mindenféle vallási jelkép, és voodoo –hoodoo izé állja útjukat, amire persze mindeki sajátos magyarázatot talál. Még a feldarabolt állatok és az elszórt ruhadarabok sem ébresztenek bennük kételyt, csak mindig sikongatnak, ha meglátnak valami ilyesmit. Mindeközben persze kiég az egyetlen elemlámpájuk, és sötétben tapogatóznak. Közben egy mocsárhoz érnek, ahol persze az Okoscsaj el is tűnik. Nekiállnak keresni, közben mindenféle mocsári rém hangokat hallanak. A Vallásos Csajról kiderül, hogy az apja, aki egy sorozatgyilkos volt, ebben a mocsárban halt meg. Öngyilkos lett, és itt kísért a szelleme. Itt a Lúzer csávó megijed, és visszarohan a kocsihoz, a Jóisten sem tudja milyen megfontolásból, de ott is persze hullákat talál. Mindkettejük bele kifordulva, és az autóra ráfestve, hogy „Kész a vacsi”. A srác ettől beparázik, és ismét berohan az erdőbe, ahol esik kel, kezét-lábát töri, közben persze sikongat. Megjelenik neki egy halott lány szelleme, aki figyelmezteti, de már késő, mert ott áll mögötte a baltás, aki leüti, és elvonszolja.
 
Immáron csak ketten folytatják útjukat az ismeretlenbe, rettegve, hogy ők lesznek a következők. Végül odaérnek egy tisztáson lévő lerobbant kúriához, amiről még nem tudják, hogy régen egy bolondokháza volt. Persze egyből bemennek, mert mi másra is csábítanának a sok kereszt az udvaron, és a leégett, véres autóroncsok. Ott bent aztán elkezdenek kutakodni, közben a csajok azon sírnak, hogy mind meg fognak halni. Persze világítás még mindig nincs, de az elemlámpa újra működik, így átnéznek mindent, és megtudják, hogy régen itt elmeroggyantakon végeztek orvosi kísérleteket szökött náci orvosok. Ettől aztán úgy megrémülnek, hogy elkezdenek értelmetlenül rohangálni ide-oda, elvesztik egymást, és mindegyikük külön úton jár.
A Vallásos Csaj mindenféle megkínzott dolgokat talál a pincében, és látomásai támadnak. Rácsukódik az ajtó, és megjelenik egy figura, aki felfekteti a műtőasztalra a sok üvegben tárolt szem meg agy közé. Előszedi a késeket, de a lány kicselezi, és igen, sok sebbel de megússza, és elszökik. Keresni kezdi a többieket. Meg is találja az Okoscsajt, aki azt mondta ide menekült az erdőben bujkáló baltás gyilkos elől. A keménycsávó mindeközben mindenféle szellemekkel, tricikliző kisfiúval, véres látomásokkal, tévéből előbújó japán kislányokkal küzd. Végül a nagy menekülésben újra megtalálják egymást, éppen kijutnának a hátsó ajtón, mikor a Vallásos Csaj eléjük áll egy nagykéssel, és közli, hogy játszani fognak. És, hogy ő hozta ide őket, ez az egész meg volt rendezve, áldozatot kell bemutatni az isteneknek. Lekötözi őket, és kiviszi az udvarra, ahol egy egész csoport sápadt amish skandálja, hogy „Égjenek a bűnösök!”. Kikötözik őket, és gyújtják a tüzet, mikor az Okos csaj megtalálja a kiutat, és kioldozza magukat, a máglya felborul, és felgyullad a környék.
 
A Keménycsávó és az Okoscsaj nekiáll rohanni. Kiérnek egy főútra, ahol stoppolni kényszerülnek. Mindezt persze mocskos, sáros, véres ruhában. És még az eső is elered. Mindenki elmegy mellettük, végül egy kamionos megáll nekik. Ők kissé kétkednek mégis beszállnak, de nemsokára rájönnek, hogy hiba volt, mert a sofőr letért az útról. Kiszállni nem tudnak, ezért a saját fegyverével lövik le a kamionost, de a nagy tempó miatt a jármű letér az útról, és leburulnak egy völgybe. A lány meg a fiú természetesen túléli, és kimásznak, közben rájönnek, hogy hogy egymásba szerettek. Öszekapaszkodva elindulnak a falu irányába, és észre sem veszik a táblát, amin ez áll: „Vigyázz, mert ez a falu, egy régi indiántemetőre épült!”
 
Vége

 

2011\12\29 Koczy 1 komment

Koczy osztja a szórólapot II. rész

Az előző posztom folytatása következik most, fogadjátok sok szeretettel egy nagyáruház hostessének újabb élményeit!
 
Sok ismerős
 
-Heló, megismersz?
-Nem... - nézek rá.
-Először én sem tudtam ki vagy, de aztán a Zsuzsi mondta, hogy te vagy ő.
-Aha...
-Ott laksz az utca végén, nem?
-Igen, és a szomszédom mellett lakom!
-Látod, tudod te...
 
Joghallgatót hostessnek!
 
- Jó napot! Segíthetek? – libbentem oda a szemüveges, zöld viharkabátos úriemberhez.
- Ha már így megkérdezi, igen… - kezdi – Én azt szeretném tudni, hogy melyik jogszabályban van az leírva, hogy a hét év átrozsdásodási garanciához Suzuki szervizben kell szervizeltetnem az autót?
- Tudja, nem vagyok jogász, én ezt nem tudom magának megmondani, de ha idead egy laptopot, biz’ Isten megkeresem magának a Google-n…
- Maga nem a kérdésemre válaszolt… - nézett rám valami iszonyú pszichopata tekintettel.
- Nyilván, mert nem tudok…
- Jó, elmondom még egyszer a kérdést, mert úgy látom, nem érti – itt kikerekedtek a szemeim – Engem a konkrét jogszabály érdekel!
- Ha mondok egy paragrafusszámot megnyugszik? –húztam fel a szemöldökömet.
- Maga nagyon szemtelen! És egyébként is, hogy gondolja, hogy mikor a kuncsafttal beszél, munkaidőben kávézik! Ilyen alkalmazottak vannak a Suzukinál, nem is megyek többet oda!
- Először is, a munkaidőm háromtól kezdődik, és ha jól látom, most háromnegyed három van, szóval ne akarja nekem megmondani, hogy a szabadidőmben mit csináljak, másodszor pedig én a diákszövetkezettel állok szerződésben.
- Akkor sem beszélhet így a vevővel!
- Miért meg akarta venni?
- Eddig igen, de ezek után már soha többet nem veszek Suzukit!
Biztosan eddig minden héten vett kettőt…
 
Gyerekszáj rovat
 
- Apa, nekem ez az autó jobban tetszik, mint a másik, mert ez ki van nyitva!
 
- Ez a kocsi nem tetszik, mert ennek nem lenyílós teteje van – közli velem egy szőke kislány.
- Igen, nektek lenyílós tetejű van?
- Nem, de egyszer már láttam olyat.
 
- Szia! Inkább ide jövök hozzád, mert a nagymamám rám akarja adni azt a ronda pulcsit, én meg nem akarom felvenni. A te nagyid is mindig ezt csinálja?
 
- Csókolom! Apukám azt mondta, jöjjek ide, amíg pakol, mert zavarom!
 
Köszönjük, Emese!
 
- Jó ez a kocsi, - jön oda röhögve egy koszos kantáros nadrágot viselő, kissé kopaszodó férfi – csak nekem nem kell! Most vettem az asszonynak egy Swiftet! Meg egyébként is, van otthon öt autónk! Képzelje az egyik, egy volt osztrák miniszteri autó, páncélozott!
- Akkor biztos sokat fogyaszt… - mondom.
- Nem, mert tudja mivel megy?! – megrázom a fejem – Biogázzal! Tudja az osztrákoknál az ám most a menő! Mert tudja én ott dolgozom ám! De reggel héttől, este kilencig! Egyfolytában! De tudja mennyit keresek? – ismét megrázom a fejem – Három millió háromszázezer forintot! Na, az már pénz mi? – elindul, felsóhajtok. – De képzelje, – lép vissza – most vettem egy házat Obertwartban! Kétszinteset! Jobb az osztrákoknál lakni! De nehogy azt higgye! Van ám itt is házunk! Nehogy már ne legyen! Hehe, mert aki megteheti… - vakarja meg a hasát, majd se szó, se beszéd, elsétál.
 
A gazdagok nem cserélnek olajat
 
- Jó napot! –nyújtom a szórólapot.
- Reméltem, hogy nem nézi ki belőlünk! – húzta fel a nő az orrát.
Biztosan aki, pici és gömbölyű, valamint bundakabátban jár, nem szokott olajat cserélni az autójában. Egyértelmű, megjegyzem.
 
Off topic az előzőhöz
 
Visszatérve az előző kis bekezdésre. Feltűnt, hogy nagyon sokan azért nem vették el a szórólapot, mert egy bizonyos autó előtt állok, és azt hitték azt reklámozom. Többször előfordult, hogy ennyit dobtak oda: „Nem veszek Suzukit!” „Ez fos!”
Ne, zavarjon tényleg, hogy igazából olajcsere akciót reklámozok.
Vajon, ha egy űrhajó előtt állnék, azt gondolnák, űrhajót akarok nekik eladni?
 
Fecó, a bőrkabátos hajléktalan
 
Fecó minden nap megtalált, és kielemezte, hogy aznap melyik testrészem a legszebb, és hogy őrizzem meg az „űdítő fiatalságomat”.
 
Tisztességtelen ajánlat
 
Ennél furább választ még nem kaptam:
„Köszönöm kisasszony, de tudja, én már elmúltam hatvan éves, már nem vagyok ugyanolyan az ágyban. Sőt, képzelje már Viagrával sem áll fel, nagyon sok betegségem van. Szóval kérem, ne zavarjon ilyesmivel!”
WTF?!
 
Végül
 
Zárásképp itt egy kis megfigyelés az ablaktörlőkről, ami akkor fogant meg bennem, mikor a szélvédőkre pakolásztam a papírost:
Az ablaktörlő önmagában egy rettenetesen vicces kis dolog, főleg akkor, ha az autókat csak ezek alapján hasonlítjuk össze. Minden autóhoz más illik, és másfajtát tud használni.
 
Vannak egész aprók, aztán nagyobbak, van aminek csak egy van, van amin ilyen furán ferdén áll, van, ahol teljesen az ablakahoz simul, de olyan is létezik, ami eláll. Vannak újabbak, kopottabbak, vagy egész fura helyen lévők, esetleg az is előfordul, hogy nincsenek is. Vagy olyan pici, hogy alig látszik. Ezzel szemben vannak egész óriásiak is, kerekebbek, laposabbak. De a lényeg mindig ugyanaz. A funkcionalitás…
 
Ennyi lettem volna, köszönöm a figyelmet!

 

Címkék: egyéb

Koczy osztja a szórólapot I. rész

Párszor már hostesskedtem. De azok mindig csak ilyen egy-egy alkalmas munkák voltak, nem volt időm megfigyelni az embereket.
Nos, most, hogy állandó munkát kaptam egy hipermarketben, a napi négy órámban az osztogatás és a kötelező vigyorgás mellett időm nyílik megfigyelni a járókelőket, vagy szórakozni az éppen felém vetődő kedves idiótákon.
Válogatás következik!
 
 
A kedvenc bácsim
Odajött egy bácsika, és közölte: "Tudja, engem nem érdekelnek a Suzukik, de magácska olyan kis dekoratív, nem zavarja, ha nézegetem egy kicsit?"
 
Legjobb bók
Ezt egy kisebbségi család egy, rózsaszín pulcsit viselő tagjától kaptam, így hangzott: „Olyan szép sötétek a szemeid!”
Egyébként megfigyeltem, hogy ezeknek a romáknak szórakozás a hipermarketben való mászkálás. Szépen, felöltöznek, peckesen besétálnak, körbejárkálnak tizenötször, lefikáznak mindent, majd kimennek.
- Ejj, deszép vagy te kislány!
- Köszönöm.
- Háde, ingyen van ez az autó?
- Nem, itt van rajta az ára, 2.200.000 forint…
- Ájj… Megveszem, de csak, ha te is jössz vele!
- Én sajnos nem mehetek.
- Am hogy hívnak édes? Én Márkó vagyok.
- Hogy én ezen már meg sem lepődök…
- Jajj, de szép kis vidám vagy te…
- Persze, mert mindig jönnek ilyen hülyék, akik szórakoztatnak…
- Ejj, kezdem úgy érezni, hogy rajtunk röhögsz…
Márkó egy kis zseni.
 
Állandó betérők
Kalapos Joe
Kalapos Joe, egy b*szott nagy terepjáróval jön mindig, majd kiszáll, és bemegy a boltba pár doboz sörért. Na, ezt naponta kétszer-háromszor megteszi. Egyébként van egy nagy kalapja, és mindig terepcuccban jön.
 
Mr. Alkoholista
Arról lehet megismerni, hogy kb kétszáz méterről bűzlik az olcsó szesztől. Egyébként minden nap ellát életvezetési, szexuális, és étkezési tanácsokkal.
 
Jenő, a téliguminepper
Jenő engem minden nap tájékoztat arról, hogy Ausztriában hol, és mennyiért lehet használt téli gumit venni. Veszélyes, mert a legváratlanabb pillanatokban tűnik fel, és mikor épp csak bambulsz, eléd áll, és közli: „Most nincs…”
 
Atrocitások
Itt most nem csak azt értem, hogy valaki mogorván böffent, ha kedvesen felé nyújtok egy papírt. Hanem, például ezt:
 
A parkolóban, mikor kocsikra pakoltam a szórólapot, egy nő éles hangon, már messziről kiabált: „A miénkre nem kérünk ám!”
Ekkor kedvem lett volna kitapétázni a szélvédőt, de engem úri gyereknek neveltek, úgyhogy lenyeltem a békát.
Bent aztán ugyanez a nő jön a pasijával felém, nyújtom a papírt kedvesen, mire ő:
- Megmondtam már, hogy nem kérünk.
- De drágám, nézd olajcsere akció van, épp kéne cserélnünk nekünk is – elvette a szórólapot.
A nő erre toporzékolva:
- Nem megmondtam, hogy ne vedd el?! Nem megmondtam?
 
Gyermekmegőrzést is vállalunk!
Odajön egy anyuka rohanva:
- Ne haragudj, sietek, itt hagyhatom nálad egy kicsit a gyerkőcöt, öt perc, csak hátráltatna!
 
Amúgy a gyerekek a legaranyosabbak, folyton odajönnek, és csillogó szemekkel várják, hogy adjak nekik szórólapot. Ha nem adok egyből, kérnek. Aztán nagyon örülnek neki.
 
Információs pult
- Elnézést, itt lehet leadni a karitász adományokat?
- Nem itt, autót lehet venni…
- Ja…
 
- Bocsi, meg tudnád mondani, hogy hol van a legközelebb Deichmann cipőbolt? Azt mondták van itt a közelben!
 
- Ne haragudj, nem tudod véletlenül, mennyibe kerül az akciós ponty?
 
Rajongó
- Tudod, nekem is Suzukim van. A Suzuki jó. Tudod, nekem az az SX4-em van, de nem ám a sima, hanem a szedán!
- Jézusom, azt gyártották Magyarországon? –bukott ki belőlem.
- Nem, külföldről hozattam…
 
Elcsépelt
-Ne haargudj, ezen a papíron nem látom a számodat…
 
Kedvesség
Azért jó érzés tud lenni, egy-egy mosoly, vagy „kellemes ünnep kívánás” ismeretlenektől, vagy mikor a legmufurcabb ember mosolyog rád a legszebben.
Vagy mikor valaki odajön, és kér egy szórólapot, vagy befele, és kifele is elfogad egyet.
 
-  Jó estét! – nyújtottam a bácsi felé.
- Köszönöm nem kérem…
- Ó…- hajtottam le a fejem.
- Na, tudja mit, - jött vissza – ha ennyire elszontyolodik, mégis viszek egyet.
 
Aztán persze ott vannak az ember barátai, akik képesek hirtelen tömeget generálni a hülyeségükkel a kiállított autó körül.
- Ez is húszassal megy?
 
 
Ennyi volt az első gyűjtemény, hamarosan újra jelentkezem!

 

Koczy férjet keres - Első rész, a reklám után

 

Műsorvezető:
Folytatódik is a műsorunk, a már megismert három versenyző után, most ismét három fess fiatalember fog bemutatkozni az imádott hölgyeménynek.
 
Ne, ne, ne, elég lesz az előző, három! Héé, hmmmm…mmmm…
 
Négyes számú: Anyuci Kedvence
A csajok nem szeretik a nézeteimet. Azt akarom, hogy az én párom maradjon otthon, majd én ellátom a családot, neki nem az a dolga. Anyukám is egész életében otthon volt, és várta haza apát finom vacsorával, közben nevelgetett minket. Egy nőnek ez a dolga. Na és persze ne akarjon pattogni, én tartom el a családot, én döntöm el, mi lesz. Ezt anyukám is mindig tiszteletben tartotta nálunk. És persze nem kell felesleges dolgokra költenünk, mint nyaralás meg hasonló dolgok. Anyunak is mindig jó volt otthon. Hogy mi? Ja igen, és a párommal beköltözhetünk majd a nagymama házába, és így közel lehetünk majd anyuhoz, így a párom is megtanulhat úgy főzni, mint anyukám, mert én az ételt úgy szeretem…
 
Ötös számú: A Művészlélek
Nem kell rohanna sehova. A mai világban mindenki siet! Nem kell. Én sem tudok úgy alkotni, ha siettetnek. Igen, modern művész vagyok. Csak az a baj, nem értik meg a képeimet! A társadalom még nem elég fejlett ahhoz, hogy felfogja a művészetemet. De majd egyszer. Peace…
 
Hatos számú: Buta Hejjespasee
Aztán elmentem gyúrni, vágod öcsém, látod ezt a bicepszet, erre buknak a jó kis husikák, látod! Meg a borotvált mellkasra, az kell a nőnek! Jaja, ezt mind megtanították a tesiszakon, meg azt is, hogy nekünk kurvajól áll a melegítő. Jójó, tudom, hogy azt sem fejeztem még be, de már csak idő kérdése… Egyébként mondtam már, hogy modellkedem is? Ha látod azt a király alsógatya reklámot, ne én vagyok ott a poszteren a Hugh Jackman mögött annak a sziklának a tetején…
 
Koczy anyukája:
Jaj, mennyi kedves fiatalember! Remélem ezek között csak talál a kicsim valakit, aki igazán elnyeri a tetszését.
 
Jézusom, honnan az Istenből szedtetek ennyi retardáltat?! Mi, és még van három?! Naneee… Hogy? Ezt nem mondhatom? Ezen a papíron van a szöveg? Ez most komoly?
 
Rendező:
Csapó kettő, Koczy titokszoba:
Eddig mindegyik fiatalember nagyon szimpatikus, nem is tudom, hogy fogok dönteni, ki legyen az első kiválasztottam. De szerencsére még van időm meggondolni, hiszen hátra van még három lelkes jelentkező.
 
Operatőr:
Rohadjak, ez a legjobb műsor, amit életemben láttam!
 
Folyt. Köv…

 

Királylányok éjszakája

Az ember azért jár bálba, hogy legalább egyszer egy évben olyan ruhát vehessen fel, ami sokba került, és egy idő után iszonyat kényelmetlen, de úgy érezhesse, hogy szép, és talán egy kicsit különb is, mint az átlag. Még ha csak egy pár órácskáról is van szó...


I.

A megérkezés, és mikor nyugtázod, hogy a te ruhád sokkal szebb, mint a többieké, az valami felbecsülhetetlen. Tökéletes smink, haj, és még a combfixed sem szakadt ki. Minden lány szeretne egyszer királylány lenni. Ilyenkor lehet...

II.

Dress_by_Pauhra.jpgAztán ivás. Nézed, ahogy a többiek öntik magukba a szíverősítőt, de nem vagy elkeseredve, hisz megszoktad már, hogy neked ez valamilyen oknál fogva nem jár.

III.

Tánc, amit mindenki tud, ki jobban, ki rosszabbul, mégis ilyenkor még az esetlenebbek is magukénak érzik a parkettot. Kilöttyenő sörök, borok, cipő nélkül ugráló lányok, és pörgő-forgó párocskák.

IV.

Nem érted, a pasi, akivel olyan jó volt, miért egy olyan lánnyal jár helyetted, aki még egy normális kinézetű magassarkút sem tud felvenni egy ilyen alkalomra. Biztos tud főzni...

V.

Combfixben még mindig szörnyű pisilni.

VI.

Furcsa beszélgetések. Párbeszéd egy másik szőkével, aki megköszöni, hogy te anno kikezdtél a pasijával. Mert, ha te nem vagy, ő nem döbben rá, hogy szakítani kéne, és most nem lenne boldog egy másik fiúval. Hmm... Amúgy meg tetszik neki a ruhám is, és bírja a stílusomat.

VII.

Eközben folyik odabenn a szokásos dráma, veszekedéssel, kiabálással, verekedéssel. "Ezek mind hülyék" -nyugtázza pultos barátnőm.

VIII.

Nyertem egy ingyen KRESZ-t, meg még egy csomó vacakot a tombolán. Pedig ma már a kaparóson is nyertem. Úgy tűnik nálam tökéletesen gaz a mondás, hogy aki a szerencsejátékban nyertes, az a szerelemben vesztes.

IX.

Megnyugtató, hogy biztonságba helyeztem a barátnőmet, megtaláltam a pasit, akit keresett, és most örül, miközben másik barátnőm szintén jól elvan a kiválasztottal. Tökjó, de mi lesz velem?Úgy tűnik ez már csak ilyen. Én mindent megteszek azért, hogy másnak jó legyen, viszont a sors valamiért nekem nem dob ki senkit.

X.

Bunkók. Azok mindig megtalálnak. Még jó, hogy én is kellőképp elutasító vagyok. Hamar lerázom az ilyet.

XI.

Fos együttes. Ilyenkor kell eljönni. Amikor olyan zene van, amire már csak a tök részegek tudnak táncolni, és azok sem mindig. 

 

Na, hajnali öt lesz lassan, aludjatok jól, Jó Éjt!

süti beállítások módosítása
Mobil