Hosszas eszmecseréket lehetne folytatni arról, hogy egy Magyarország méretű országnak mennyi és milyen szellemiségű hírportálra van szüksége, de ennek a kérdésnek a kivesézését inkább meghagyom a jó pár kupica töményen és pár korsó sörön már jócskán túlesett társaságok hajnali kocsmai beszédtémájának.  

Nekem most csak az a lényeg, hogy a 888, az új magyar hírportál a mai naptól él és virul, valamint izgalmas, fiatalos témákkal és mély gondolatokkal próbálja meg elszipkázni az Index, az Origo és 444 olvasóközönségét. Leginkább talán a 444-nek próbál a vetélytársa lenni, mind formában, mind stílusban követi a másik hírportált. Persze aztán az is lehet, hogy tévedek, hiszen manapság már a legtöbb oldalon a nagy képek és a színes feliratok dominálnak és az is megeshet, hogy a 888 névnek egyáltalán semmi köze a 444-hez. Gondoltam rákeresek az oldalon, hátha valahol megmagyarázza, hogy mit is takar a megnevezés pontosan. Ezt találtam:

Köszönöm, sokat segített.

Két évvel ezelőtt egyszer írtam a jósműsorokról, már akkor iszonyú felháborítónak találtam, amit ezek a kóklerek művelnek a hiszékeny emberekkel. Azonban nemrégiben belefutottam egy –ugyanehhez a bandához köthető- még pofátlanabb pénzharácsoló „műsorba”.

A délelőttönként, a telejósda előtt futó „promóciós műsor” látszólag a 2000-es évek elején népszerű betelefonálós játékokra hasonlít; van egy feladvány, aminek a megfejtéséért pénzjutalmat ajánl a folyton beszélő, túlzottan lelkes műsorvezető. A látszólag banálisan egyszerű feladványra persze nem érkezik helyes válasz. Legalábbis nem az a „helyes” válasz, amire ők gondoltak. Így jön be a pénz az emelt díjas hívások után és a felajánlott 10-20-40 ezer forintos pénznyereményt sem kell odaadni senkinek.

A játékban egy "-ia"-ra végződő gyakori névvel lehetett 30.000 Ft-ot kaszálni. A háttérben egy telejós valamint az elérhető jósok melléke látható. Sajnos senki nem találta ki a megfejtést, ami a Flávia volt... 

De még ha csak ennyi lenne a csavar az egészben nem is lenne akkora probléma. De nézzük meg, mit is takar ezúttal „promóciós játék” kifejezés. Promóciós játékban akkor lehet részt venni, ha a játékos előtte igénybe vesz egy adott szolgáltatást, jelen esetben a jóslást. Tehát mielőtt bekerülne az adott illető a játékba, kötelezően beszélnie kell egy jóssal és csak azután játszhat a nyereményért. Sőt, még akkor sem biztos, hogy bekerül az élő műsorba (feltétel, hogy élőben kell elmondania a választ), hiszen ez játék, sorsolással döntik el, hogy ki kerülhet be.  „A hívó hívásával igénybe veszi a szolgáltatást, de a stúdióba való bekapcsolást nem garantáljuk.” – olvasható a műsor Általános Szerződési Feltételei között. Mindezt persze várakozási idő előzi meg („A stúdióba kapcsolt hívók kiválasztása a hívások beérkezésének időrendi sorrendjében történik olyan módon, hogy a később telefonáló nézőnek meg kell várnia az előtte levő, már vonalban lévő telefonálót, vagyis az adásba a leghosszabb ideje várakozó néző kerül bekapcsolásra.”) ami alatt természetesen pörögnek a drága percdíjak. Ugyanis az emelt díjas szolgáltatás 485 Ft percenként.

Egyértelmű, hogy ez átverés, azonban a célcsoport nem is az, aki átlát ezeken a trükkökön. Sajnos még mindig van olyan, aki elhiszi, hogy egyetlen szóval több tízezer forintot nyerhet és még jóslást is kap pluszban. A hiszékenyeket pedig könnyű kihasználni, ezek a csalók pedig úgy tűnik időközben már tökélyre fejlesztették a módszert.

A képen látható nagy vörös-fehér kandúrt Bubbának hívják. Bubba egy kicsit más, mint a többi házimacska, ugyanis van egy nagyon furcsa hobbija: imád iskolába járni. Olyannyira, hogy nemrégiben saját tanulói azonosító kártyát is kiállítottak a részére.

A cica a San Hose-i Leland középiskola hivatalos tanulója és nem csak a tanítási órákon vesz részt, hanem szereti a sporteseményeket, az iskolán kívüli elfoglaltságokat és az órák közti szünetben is szívesen tölti az idejét a tanulókkal. Ők pedig imádják, ugyanúgy, ahogy a tanárok is. A kivételezés persze megjár neki, ha ki szeretne menni valamelyik óráról, szabadon megteheti. Ezt a szándékát hangos nyávogással szokta jelezni.

Bubba egyébként elég közelről jár be iskolába, gazdájának háza a középiskola mögött van. A cicus először szobamacska volt, de nem érezte magát igazán jól bezárva és ezt a gazdája tudtára is adta. Bubba aztán mindenki legnagyobb meglepetésére nem csavarogni ment, hanem középiskolába.

A cica annyira népszerű, hogy a diákok egy róla mintázott szobrot is szerettek volna állíttatni a tiszteletére, de ezt az ötletet az iskola vezetősége megvétózta. Ettől függetlenül Bubba lelkesedése töretlen, továbbra is aktív tagja az iskola életének.

 Via

Az mondják a bölcsek, hogy az első trélerezés olyan, mint az első csók. Örökké megmarad az ember emlékezetében. Nos, én az első csókomra nem emlékszem, viszont a trélerezés előzményeit sosem fogom elfelejteni.

Vettem egy Alfát még pár hónapja. Nagyon be voltam akkor indulva autóvásárlás ügyben, viszont azt nem vettem figyelembe, hogy akkoriban az is elég nagy erőfeszítésembe került, hogy önmagamat egyben tartsam, nemhogy egy ilyen legendásan hisztis autót. Úgy gondoltam, hogy mivel viszonylag keveset használom, kivárom, amíg több időm és energiám lesz és elviszem egy szerelőhöz, hogy nézze át alaposan. Mégis csak egy 13 éves használt autóról beszélünk. A mai nap reggel 8-ra vittem volna teljes átvizsgálásra. A kocsi viszont ezzel a tervvel nem igazán értett egyet, tegnap délután megadta magát.

De jó, kijöttek a kormány legújabb plakátjai! Épp ideje, a bevándorlósat már úgyis kezdtem megunni. Ezúton szeretnék gratulálni a kormánynak, mert sikerült alulmúlnia az előzőeket. Értem én a koncepciót, hogy egyszerű, érthető, jól olvasható dolgokban és hétköznapi, szimpatikus embereket szimbolizáló figurákban gondolkodtak, ami alapjából egy jó ötlet. Csak az a baj, hogy ez az egész egy nagy katyvasz lett. És most nem is szövegekre gondolok, mert ezeken az egyértelműen propaganda mondatokon nincs mit csámcsogni. Csak a célközönséget nem értem. Aki az elmúlt időszak történései ellenére elvakult fideszhívő, az vagy jó pénzt kap érte, vagy teljesen hülye, de a lényeg, hogy nem kell meggyőzni arról, hogy neki mennyire jó itt. Ő tényleg jól érzi magát. Aki pedig nem szimpatizált a kormánnyal, azt nem ezek a béna, „leszarom, tök mindegy milyen, úgyis egy rakás lóvét fizetnek érte” stílusban készült, kiforgatott igazságot tartalmazó plakátok fogják meggyőzni.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én minél tovább nézem ezeket a csodás műveket, annál inkább feltűnnek az ellentmondások. Például az elsőn, ez a mosolygós fiatal lány azt állítja, hogy nem akar illegális bevándorlókat. Vigyorogva! Ki az, aki egy ilyen mondatot akkora mosollyal ejt ki a száján? Szegény lány vagy pszichopata vagy súlyosan elmeroggyant.

Az ember azt gondolná, hogy 54 év állatorvosi praktizálás után már nem sok újat láthat az ember. Dr. Smith, texasi állatorvos azonban belefutott egy igazi ritkaságba. Életében másodszor.

Nem vagyok sem Ábel Anita, sem Hajós András, de még csak egy kicsit sem vagyok ismert arc. Most mégis eljött a pillanat, hogy egy lapon emlegetnek velük. No nem azért, mert bármi egetrengetőt csináltam volna, csupán felöltöztem csinosan, ráültem egy WC-re és megpróbáltam eleget tenni a fotós instrukcióinak. Nem vagyok gyakorlott modell, gyakorlott WC-re járó viszont igen. Rosszabb időszakomban bárhol, bármikor készen kell állnom arra, hogy előfordulhat, sürgősen mellékhelyiséget kell találnom. Nem érdekes, hogy munkahelyi, nyilvános vagy épp pottyantós WC-ről van szó. Ciki ez, főleg nőként, főleg egy olyan világban, ahol mindez tabunak számít. Mert ugye tudjuk, hogy a lányok a mellékhelyiségbe csak pipikélni és sminkelni járnak, ha bármi mást tesznek azt csak is otthon, háromszor bezárt ajtók mögött, valamint az ott készült termék is rózsaillatú. Kezdő IBD-s vagyok csupán, de kellőképp túlbuzgó is, na meg örök optimista. Ezért is jelentkeztem ebbe a kampányba, ami felhívja a figyelmet ennek a kellemetlen, egyelőre gyógyíthatatlan betegségnek a létezésére. Igaz, nem olyan elterjedt és sokat emlegetett betegségről beszélünk, mint például a rák, de így is több, mint 45 ezer ember szenved tőle hazánkban.

IBD-sként nem csak a borzasztó testi tünetekkel kell megküzdeni az aktív időszakban, hanem a mindezzel járó lelki megterheléssel is. Amikor már reggel rohannod kell a WC-re, fáradt vagy, étvágytalan és hiába szeded a gyógyszereket, azok nem használnak. Orvosi látogatások, vérvételek sokasága, na meg a tükrözés nem elég ahhoz,hogy kitaláljanak neked egy spéci “gyógymódot”, a gyógyszerek beállítása is eltart jó ideig. Úgy érzed magad, mint egy kísérleti nyúl, de közben véig bizakodsz, hogy ez lesz a megfelelő. Aztán csalódsz, ha nem és iszonyúan elkeseredsz, ha előlről kell kezdeni mindent. Nem tudsz sehova menni munka után, olyan fáradt vagy, nem tudsz élvezni semmi mást, a legnagyobb szórakozás számodra az, ha végre ki tudod aludni magad. Nem tudsz programokat szervezni, hisz még előző nap este sem látod, hogy másnap éppen hogyan is leszel. Szeszélyes egy kis dög ez…

Mindig kell, hogy valami adjon egy plusz erőt, plusz lökést, ebben sokat segíthet az embernek a tudat, hogy nincs egyedül ezzel a problémával. Nagyon jó facebook közösség alakult ki, sőt nemrég egy blogot is indítottunk, ahol a mindennapjainkról, az életünkről osztunk meg információkat.

Jelenlegi állás szerint ez egy gyógyíthatatlan betegség, azonban én bízom a csodában és hiszek abban, hogy előbb-utóbb találnak valamit, ami képes megszabadítani minket ettől a nem kívánt élettárstól.

A rendőrségnek úgy tűnik kibővítették a feladatkörét. Ezentúl már nem csak az a legfőbb feladatuk, hogy egy valamikori útjavítás maradványaként kinnfelejtett harmincas táblánál egy bokor mögött megbújva lekapják az olykor akár hetven km/h-val száguldozó közúti bűnözőket, hanem egy jóval felelősségteljesebb munkát is kaptak; figyelniük kell a bevándorlás ellenes plakátokat. A vadiúj Nemzeti Plakátfelügyelő Ügyosztály nem is tétlenkedett, nem sokkal a kihelyezés után már fogtak rongálókat is. Annyira jó érzéssel tölt el, hogy a rendőrségnek még arra is van kapacitása, hogy óriásplakátokat figyeltessen, mind aközben, hogy ügyelnek a rendre és a biztonságra.

Egyébként szerintem a plakátszaggatás hülyeség. Csak arra jó, hogy még több adóforintunk elmegy erre a baromságra, ugyanis, amit Orbán Viktor eltervez, azt véghez is fogja vinni, még akkor is, ha három fegyveres katonát kell állítania 0-24-ben minden egyes plakát elé és mögé.

Emlékeztek még a BMW VS. Mercedes óriásplakát párbajra?  

Milyen érdekesen mutatna, ha lenne minden bevándorlás ellenes mellett még egy plakát! Nyilván nem óriásplakátra gondolok, annál sokkal kreatívabb megoldások játszanak. Több helyen is jelent már meg válogatás lehetséges verziókból, de akár friss ötletekkel is elő lehet rukkolni. A rongálás nem vezet sehova, a rongálás rossz és még büntetés is jár érte. A kreativitás viszont határtalan...

Mindig is szerettem a könyvtári selejtezéseket, mert a lépcsőn hagyott dobozok néha olyan kincseket rejthetnek, amire az ember nem is gondolna. Egy ilyen selejtezés alkalmával bukkantam rá erre a szuper, Jakab Ferenc és Dr. Koppány Géza által írt, 1976-ban kiadott vezetéstechnikai tanácsadó kiadványra, amely nem csak szöveggel, hanem életképekkel is segít megmutatni azt, hogy milyen hibákat követhetünk el a közúti közlekedés során. A képek igazi retro csemegék, a megszövegezés néhol vicces és fölöslegesen szájbarágós, azonban tartalmaz olyan örökérvényű igazságokat, amelyek bizony a mai napig megállják a helyüket.

Ezekből gyűjtöttem most nektek össze egy csokorral, A defenzív vezetés képekben című könyvből vett képekkel, szöveghűen!

A Maggie nem az a film, amiben Arnold Schwarzenegger baltával aprítja a zombikat, miközben egy hadseregnyi katona üldözi őt. Aki valami ilyesmire vár, az csalódni fog. A Maggie egy egész másfajta zombis film, egy egész másfajta célközönség számára.